A nyitótánc, bár sokszor tájegységenként eltérő a gyakorlat, az esküvő elegáns választóvonala lehet a vacsora és a buli között.
Ilyenkor a ceremóniamester mikrofont ragad, és közelebb invitálja a násznépet a táncparketthez, ezzel tisztelve meg Titeket, akik készültetek ezekre a pillanatokra.
Ha koreográfiát tanultok be, az emelheti az esküvő fényét, de sok esetben a cél csupán az, hogy egy szép lassú számra láthetóvá váljon a szeretteitek számára is, hogy szívesen pihentek meg egymás ölelésében.
Meghitt pillanatok ezek.
Ha nincs koreográfiátok, akkor úgy zárjuk le az esküvő étkezés részét, hogy az „első tánc” következik, ilyenkor az esküvői ceremóniamester tudatosan nem használja a nyitótánc kifejezést. Ha füstgép, vagy szikragép rendelkezésre áll, érdemes bevetni!
A profi ceremóniamesternek evidens, hogy héhány kedves szóval méltassa a szülőket, ha a nyitótánc után szeretnétek táncolni velük, még mielőtt a teljes násznép elkezdené a bulizást.
Ezután viszont jöhet az ereszd el a hajamat!
